Barroso várja Orbán következő lépését

<p><strong>Varrás mentén repesztette szét az Európai Parlamentet a magyar miniszterelnök a hét közepén, pont egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben. A magyar álláspont finomodott, és a békülékeny hangnem elérhető közelségbe hozta az IMF-hitelt.</strong></p> <p><img src="/files/images/2012/03/Orban_Viktor.jpg" width="542" height="600" />Gyorsított ütemben indított kötelezettségszegési eljárásokat Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. A hivatalos felszólító levelek a jegybanktörvényt, az adatvédelmi biztos hivatalának átalakítását és a bírói munka felső korhatárának csökkentését kifogásolják. Emellett Brüsszel további részletes információkat kér a magyar hatóságoktól a bírói szervezet átalakításával összefüggésben. Az ilyenkor szokásos két hónap helyett a magyar kormánynak egy hónapja van a reakcióra. És egy logikusnak tűnő árukapcsolás keretében a bizottság alelnöke az alaptörvény, illetve a jegybanktörvény módosításától tette függővé a hiteltárgyalások megkezdését az EU-val és az IMF-fel.</p> <p>„Az IMF-hitel feltételhez kötése azért nem szokatlan gyakorlat, mert tulajdonképpen az elvárások kikényszerítésének egyetlen eszköze ez a bizottság kezében. Zsarolásnak azért nem minősíthető, mert a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezői jogilag védhető kifogásokat fogalmaztak meg" - mondta el lapunknak Fóris György. A Bruxinfo ügyvezető igazgatója szerint ugyanis változtatás hiányában az unió joggal feltételezheti, hogy a szabályozásból következő új helyzet veszélyezteti a jegybank függetlenségét. És miért öntsenek ők egy ilyen bizonytalan rendszerbe pénzt, ha a kockázatok elhárulásának nincs meg az esélye? A szakember úgy értékeli, hogy már a gyorsított eljárás is gesztusként értékelhető, hiszen sikeres egyeztetés esetén minél előbb meg lehet kezdeni a tárgyalásokat a készenléti hitelről.</p> <p>A magyar kormány egyébként már a múlt hét közepén elhangzott fenyegetés hatására változtatott a kommunikációján, és a miniszterelnök mellett a külügyminiszter is arról beszélt, hogy ha a bizottság érvei elég erősek lesznek, akkor Magyarország kész változtatni a törvényeken. „Nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása" - mondta Orbán Viktor. Kivárták viszont a konkrét kifogásokat.</p> <p>A kötelezettségszegési eljárás első szakaszában a bizottság informálisan egyeztet a kormánnyal, ennek során van lehetőség alkudozásra. Ha a politikai egyezkedés egyezség nélkül lezárult, akkor a folyamat átalakul egy jogi procedúrává. Ebben a bizottság először egy úgynevezett indoklással ellátott véleményt bocsát ki, és ha azt az állam nem fogadja el, akkor bírósághoz fordul, amely azután kikényszeríthető döntést hoz. „Mivel Magyarországnak szüksége van az Európai Bizottság támogatására az IMF-hitelkérelem sikeréhez, ezért most a bizottságnak lehetősége van arra, hogy az alkuban egyes kérdéseket a támogatás feltételeként fogalmazzon meg" - állítja Kende Tamás nemzetközi jogász, hozzátéve, hogy a 2012 januárjában indított három új ügy közül azonban csak a jegybanki függetlenség témáját tudja logikusan összekapcsolni a hitelkérelem kérdésével. A másik két alkotmányos kérdésben egy ilyenfajta árukapcsolás visszaélést jelentene a bizottság hatáskörével. Az viszont logikus, hogy ha Magyarország adósa lesz az Európai Uniónak, akkor az utóbbi mint hitelező megkövetelheti, hogy az ő értelmezése szerint legyen független például a központi bank. Magyarország úgy tűnik, nem is vitatja az Európai Bizottságnak ezt a „technikáját". Mozgástere annyit tesz lehetővé, hogy egy kifogásolt szabályozást mondjuk nem változtat meg, de ígéretet tesz arra, hogy bizonyos ideig nem hajtja végre. (A jegybanki függetlenség esetében például várhat a kinevezésekkel, míg az MNB jelenlegi vezetésének le nem jár a mandátuma.)</p> <p>A szakember szerint a bizottság politikailag méltányosan kell, hogy kezelje Magyarországot, mert ha nem így tesz, akkor egyes, a bizottság hatásköreit eleve kétkedve figyelő, euroszkeptikusabb államok támogatását veszíthetné el. Őket ugyanis általában jobban érdekli az uniós bürokrácia esetleges túlhatalma és az ezzel kapcsolatos precedens, mint a magyar alkotmányos problémák.</p> <p>A lapunk által megkérdezett uniós szakértők megegyeznek abban, hogy a miniszterelnök azért látogatott el az Európai Parlament Magyarországról szóló vitájára, hogy európai néppárti elvbarátait megnyugtassa, és eloszlassa a róla a nyugati sajtóban kialakult démoni képet. Mindezek mellett kiállása az Európai Parlamentben a hazai szavazótábor mozgósítását is szolgálta. Orbán Viktor tulajdonképpen csak egy dolgot kockáztatott, mégpedig azt, hogy egy rossz irányba eszkalálódó vita során elveszíti néppárti támogatóit. A hazánkról szóló uniós vita az EP alapjogi bizottságában már múlt csütörtökön elkezdődött. Akkor sok képviselő még nagyobb keménységet követelt Magyarországgal szemben a bizottságtól, és Barroso elnök is úgy fogalmazott: „Az Európai Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt be fog vetni annak érdekében, hogy Magyarország megfeleljen az uniós jognak és értékeknek."</p> <p>Az EP-ben „A közelmúltbeli magyarországi politikai fejlemények" címen futó parlamenti vita előtt Orbán Viktor gyorsan levelet írt Barroso elnöknek, és nyilatkozott egyet a Bildnek. „Hűek maradunk értékrendünkhöz és nemzetünkhöz, még akkor is, ha szembe fúj a szél" - mondta el a német lapnak, és jelezte, hogy szerinte a szél már elérte az orkán erejét. A jegybanktörvényre vonatkozó vitával kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy ebben az esetben elsősorban „az erő előtt hajlunk meg, nem pedig az érvek előtt". Mint később látni fogjuk, ez a kijelentése a baloldali EP-képviselőknek már lelökte az ékszíjat az agyáról.</p> <p class="section-title">Kockáztatott és nyert</p> <p>Az EP szerdai ülése egészen a „magyar-ügy" napirendre tűzéséig szokványos melankóliával telt, ám a vita kezdetétől mintha pákába haraptak volna a képviselő urak és hölgyek. Általánosságban elmondható, hogy a zöld-liberális-szocialista tengely a középerős és a középgyenge határmezsgyéjén egyensúlyozó bírálataival nem tudott nagy hatást gyakorolni sem a teremben helyet foglaló Orbánra, sem masszív szövetségeseire a Néppártban. Pedig nem kevesebb volt a meccs tétje, mint hogy létrejöhet-e az az egységfront, amely az uniós alapszerződés megsértését vélelmező eljárást kezdeményez Magyarország ellen.</p> <p>Barroso elnök elsorolta a plenáris ülésen, milyen lépések igazolják, hogy rajta tartják hüvelykujjukat a magyar jogalkotási folyamatok ütőerén, és jelezte, hogy a három kötelezettségszegési eljáráson túl is vannak kifogásaik, melyben már az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal is kénytelenek lesznek együttműködni. Elégedettnek mondta magát annak kapcsán, hogy a magyar kormányfő január 24-én Brüsszelbe látogat, hogy együtt vitassák meg a bizottság aggályait. „Tiszteletben tartjuk a magyar nép szuverenitását" - zárta mondandóját a bizottsági elnök, akinek utolsó szavait Orbán kedvesen megmosolyogta.</p> <p>A magyar miniszterelnök kijelentette az EP képviselői előtt, hogy érthető felfokozott érdeklődésük hazánk iránt, hiszen „nagyszerű, mély és izgalmas" átalakulás zajlik minálunk. Majd felsorolta, mire is gondol, és itt helyet kapott a költségvetés stabilizálása és az államadósság csökkentése mellett a sok száz törvény elfogadása, valamint a paramilitáris szervezetek - a valóságban elmaradt - felszámolása. Mint mondta, ez a sok változás érthetően sok érdeket sért, de már Barrosónak írt levelében is megígérte, hogy gyorsan és könnyen megoldjuk, amit az EB kér. Fontos viszont, hogy az új magyar Alaptörvénnyel kapcsolatban semmilyen releváns kifogás nem érkezett.</p> <p>Innentől kezdve a hozzászólók sokszor méltóságukról is megfeledkezve ütköztették álláspontjaikat, hol Vaclav Havellel állítva szembe, hol Hugo Chavezhez hasonlítva a magyar miniszterelnököt. Egyikük liberális értelmiségiek (Dalos, Konrád, Kenedi) nyílt levelét verte Orbán fejéhez, másikuk a Dörner-Csurka duó kinevezését az Új Színház élére. A bal sarok szerint egyetlen jövőbeli tagságra jelölt ország sem csatlakozhatna ma az unióhoz, ha olyan lenne, mint Magyarország; a jobb sarok pedig kettős mércét emlegetett, és főleg azt, hogy az alapító atyák forognak a sírjukban, mi lett az ő uniójukból, miféle bürokratikus gépezet manipulálja a nemzetállamokat. A jelenlévő magyar képviselők közül Bokros Lajos szerint hazánkban szőnyegbombázás érte a jogállamiságot; Göncz Kinga szerint Orbán azzal eteti híveit, hogy nemzetközi baloldali összeesküvéstől akarja megmenteni Magyarországot; Morvai Krisztina pedig az uniót tette felelőssé a hazánkban kialakult helyzetért. Szájer, Áder, Gyürk megtette, amit a haza és a kassza megkövetelt. Előbbi kikérte magának, hogy nálunk antiszemitizmus lenne (Holokausztnap, Wallenberg-év), és hogy felesége azért lett bírósági vezető, mert a férje az, aki, majd szemkilövető szocialistázott egyet. Utóbbi elszalasztott esélynek láttatta a hazánkról zajló hisztérikus hangulatú vitát, és a baloldali kritikusokat vádolta meg azzal, hogy a kétharmadnak való ellenállásukkal rászabadítják az országra a szélsőségeseket.</p> <p>Orbán Viktor rövid és határozott válaszában fontosnak tartotta kitérni az egyik felszólaló által idézett liberális értelmiségiek levelére, azt fűzve hozzá, hogy a szóban forgó urak antikommunista disszidensek, olyan pártemberek, akik már rég elvesztették a nép bizalmát. Kritikusainak a magyar alkotmány elolvasását javasolta, majd elfogadva a kisebbségbe szorult, de igazában biztos államférfi szerepét, Schumannt idézte: „az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz". A bírák nyugdíjkorhatárát nem az igazságszolgáltatás szférájába utalta, hanem a nyugdíjkérdés témakörébe, a jegybankról szóló törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott kifogások közül pedig már csak egyben érzékelt nézetkülönbséget: a parlament előtti eskü dolgában. „Magyarország a szabadságharcosok földje volt, és az is marad" - köszönt el hallgatóságától a miniszterelnök, de azért azt még hallotta, amint a levezető elnök és még két képviselő arra figyelmeztetik, hogy a plurális európai demokrácia fellegvárában csínján bánjon a vallási utalásokkal, pláne, ha politikai meggyőződésének alátámasztására használja fel azokat.</p>

Bővebben:
Huszárvágás - Orbán megosztotta Európát
Kende: Egy ügyben nem világos Brüsszel érvelése
Barroso várja Orbán következő lépését